Mass Effect 2

2010.05.11. 01:51

A Mass Effect 2 egy Sci-Fi akció RPG

Kategória: Sci-fi akció szerepjáték
Fejlesztő: Bioware
Kiadó: EA Games
Megjelenés dátuma: 2010.Február

Platform: PC, XBOX360
Játékidő: Végtelen! Egyébként átlag 30-40 óra 

Gépigény:

Minimum:
Processzor: 1,8 Ghz Intel Core 2 Duo vagy ezzel egyenértékű AMD CPU
Memória: XP alatt 1 giga, Vista/Windows 7 alatt 2 giga RAM
Videokártya: NVIDIA GeForce 6800 vagy nagyobb, ATI Radeon X1600 Pro vagy nagyobb.

Ajánlott:
Processzor: 2.6+ GHz Core 2 Duo Intel vagy ezzel egyenértékű AMD CPU
Memória: 2 giga RAM
Videokártya: ATI Radeon HD 2900 XT, NVIDIA GeForce 8800 GT vagy ennél jobb

 

Egy adott játékról írt teszt általában szubjektív, az egyén által alkotott relatív vélemények tárháza, melyekkel jobb esetben kollektívan egyetért a nagyérdemű, ugyanakkor más esetben felháborodást kelthet a sértődött játékosban, ha bizonyos részletek összekülönböznek a saját személyes meglátásával, tapasztalatával.

Nem kell nagy bátorság kijelenteni: a sikerektől amúgy sem idegen Bioware bombát robbantott a Mass Effect-tel, azonban mikor a játék nem sokkal az első rész megjelenését követve sorozattá, pontosabb megfogalmazásban  trilógiává  avanzsált, a bomba mondhatni megtonnában kifejezhető méreteket öltött. A Mass Effect a létező univerzum, azon belül is „piciny” galaxisunk új világokkal, fajokkal és történelemmel való ötvözése, egy kivételesen jól megírt törénetben új alapokat fektetett a science-fiction világába.

 

A Bioware a második epizódban sem bízta a véletlenre a külcsíny sikerét, melyet a méltán közkedvelt és elterjedt,  az első részben is bizonyított  Unreal Engine 3 biztosít.

Frissebb információk szerint, sokak örömére (köztük velem) ezt a hagyományt a harmadik felvonás is tovább viszi, így remélhetőleg nem kell attól tartani, hogy a finálé teljes kiélvezése érdekében komplett erőműfűtőelem-cserére lenne szükség, amellett, hogy a fejlesztőt ismerve nem kell minőségbeli „hígulástól” sem tartani.

 

Indítás után az első szembetűnő változást a főmenü adja, habár valamivel tetszetősebb , mint amivel az első részben találkoztunk, játék közben az ’Esc’ megnyomására megnyíló menü már sokkal ismerősebb lehet.

A folytatás egy látványos bevezető videó és 2-3 perc játék után, - melyben sajnos sokunk szívét meghasító tragédia történik hőn szeretett fregattunkkal - két évet röpít minket tova’ az időben az első rész cselekményeit követően, melyet szintén egy  pofás kis videóval szemléltettek,(apropó videó; a játék során számos kiemelkedő színvonalú és „eltalált” átvezető videóval találkozunk, melyek, mint habarcs a téglát, úgy kötik össze a cselekményeket nem elhanyagolható játékélményt nyújtva, amiről széleskörben megosztott vélemény, illetve már-már mondás; „mintha a kedvenc filmem irányíthatnám...”

 

A kis kitérő után; annakidején meghökkentette a világot az a hír, miszerint Shepard parancsnok, az első rész világmegmentő főhőse a továbbiakban látogatást tesz az örök vadászmezők valamely’ tartományában. Sokáig  terjengtek a szóbeszédek,  vajon csak a Bioware-os srácok hülyítik kicsit a népet vagy tényleg harakirit követtetnek el a játék fan-klubjának főcsarnokában, később azonban fellélegezhettek is meg nem is, és itt jön be a képbe az úgynevezett Lasarus-project, magyarra fordítva nevet jelentő, de a jelenlegi környezetben kicsit idiótán hangzó „Lázár-projekt”,  mely során hős „pásztorunk” földi maradványait hivatottak nem kis kredit mennyiség fejében összelegózni a régi formájára, mely összeget történetesen egy régi, nem túlzottan szívlelt társaság, a Cerberus  fektet „belénk”, aminek többen nem fognak örülni kalandjaink során, dehát, valamit valamiért, tartja a mondás.

A művelet természetesen sikeresnek bizonyul, így hősünk a Cerberus vezetőjének, a "rejtőző fickónak" (Illusive man) keze alatt tovább lendülhet a galaxist, és talán az egész univerzumot évmilliók óta rettegésben tartó ellenség nyomába...

 

Mint azt tudjuk, a történelemben csak nagyon kevesen győzedelmeskedhettek (ez ám a szép magyar szó) egyedül jelentős túlerőben lévő ellenfél felett, azt is inkább mítoszokban tették, mintsem valós események révén.

 

Nincs ez másképp ez esetben sem, főleg, ha több százas, ezres, ’neadjisten’ nagyságrendekkel nagyobb, óriás szerves tintahalra hajazó gépseregről van szó, így a nagy csata előtt nem árt egy kisebb ember- és természetfeletti képességgel bíró társ beszervezése, amely a játék előremenetével a legfőbb feladatunká válik, azonban ez nem is olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik...

Elsősorban jóval többen lesznek, számszerint tizen, de ez letölthető tartalmakkal még tovább bővíthető, szám szerint két új taggal.

 

Akad köztük régi jó barát, de többnyire új tagok építik a „szupercsapatot”, akiknek most is meglehetősen komoly hírességek (pl.: Martin Sheen, Carrie-Anne Moss, Adam Baldwin, Michael Hogen, hogy említsek párat) adták nevüket, és elsősorban hangjukat.

Képbe kerülnek eddig nem látott fajok, és egy szemrevaló főhős hölgyemény, kinek nem csak hangját, arcát is valós személy,  a ’Chuck’ című sorozat révén elhíresült  Yvonne Strahowski adományozta.

...visszatérve; nem elég felsegítenünk az immár nagyobb, szebb  és „csobb” csatahajónk fedélzetére , le is kell „köteleznünk” újdonsült bajtársainkat, akik ezt lojalitással, némelyikük pedig az alap öltözék lecserélésének lehetővé tételével viszonozzák.

Most is két társat vihetünk magunkkal egyszerre egy küldetésre, ellenben sokkal gyorsabb és pörgősebb lett a kezelésük, utasításuk; egyetlen gombnyomással küldhetjük őket csatába, fedezékbe vagy használhatjuk képességeiket az ellenség likvidálására.

 

A továbbiakban ezek a küldetések alkotják a játék főbb „gerincét”, amellett, hogy fel kell vennünk a kesztyűt a Reaper-ek új rejtéjes csatlósaival, a Collectorokkal (magyarul „begyűjtőkkel), kikről meghökkentő információk kerülnek napvilágra a szálak kibogozgatása közben, de visszatérnek öreg „barátaink”, a Geth-ek is, kiknek faja kapcsán talán a játék egyik legváratlanabb fordulata köszönhető, sajnos csak a játék vége felé.

 

Néhány ’lojalitás-küldetés’ szorosabban kapcsolódik a főszálhoz, van, amelyik kevésbé, de az garantált, egyik elvégzése alatt sem fogunk unatkozni. Meg kell jegyezzem, e téren kicsit érezhető, hogy az igazán ütős fordulatokat, izgalmakat és történéseket a befejező epizódnak tartogatják, de szó sincs csalódásról, mutatja ezt a játék sikeressége is világszerte.

mmár stabilabb, zárt magos hajtással, és egy segítőkész, a legtöbb helyzetben nagyon is hasznosnak bizonyuló MI, azaz mesterséges intelligencia, név szerint EDI. Hála az égnek tartja a megszokott és igen tetszetős formát, jóval több bejárható területtel és funkcióval. Helyet kapott egy fejlesztőlabor, egy fegyverraktár, teljesen új konferencia terem, egy gyár méretű raktár az alsó fedélzeten és sok más egyéb funkciójú helyiség.

Még saját parancsnoki kabinunk is elfért a felső szinten, akváriummal, és egyéb beszerezhető kiegészítővel, ahol  egy-egy rázósabb küldetés elvégzése után nyugodtan elvonulhatunk és élhetjük magánéletünk, melyben itt is idővel, cselekedetink és döntéseink alapján számos jelentkező segítene teljes odaadással, sajnos most kevesebb részlettel, mint korábban. Rajtunk áll, kivel osztjuk meg a kellemes kis francia ágyunkat és magányos perceinket.

Másik újdonság a hajóval kapcsolatban, hogy most már bizonyos határok között "irányíthatjuk" is a masinát a galaxis térképen, ami szintén mókás perceket tud szerezni.

 

Jöttem, lőttem, szkenneltem... szerintem...

A második rész RPG téren talán minimálisan lazulni látszik, és kicsit az akció-rpg / akció-tps felé hajaz, ami az invertory átértelmezésében, és a különleges tulajdonságok, képességek beállításának egyszerűsétésében nyilvánul meg, azonban ezt vélhetően a játékosok szélesebb körének megközelítése érdekében tették, véleményem szerint nem is rosszul.

Nincs lehetőségünk a „hátizsákban” egyszerre 100 páncélt, 100 fegyvert és gránátot cipelni, és  kedvünk szerint előhúzni őket, csak bizonyos kijelölt fegyvertárolók segítségével tehetjük ezt meg, melyek elszórtan a bolygókon, és persze űrhajónkon fedezhetők fel,  ugyanakkor több fegyver kategória jelent meg, köztük a nehézfegyverek, melyek sok csata végkimenetelét segíthetik elő igen rövid idő alatt, természetesen a mi javunkra

 

A páncél fejlesztése, cserélése sajnos kicsit visszásnak hat az előzőleg megszokotthoz képest, több felszerelés kiválasztása csak külön integrálható,  de legalább ingyenes DLC beszerzése után lehetséges, ezek nélkül csak néhány egyszerűbb módosítást végezhetünk testünket borító és óvó öltözékünkön.

 A fejlesztések is más irányt vettek, megjegyzem szintén pozitív irányba, emellett szerepük is erősödött, hiányuk ugyanis enyhén fogalmazva hátrányosan hat a történet végkimenetelére,  hasonlóan  a csapattagokkal való viszonyunkhoz. Lehetőségünk nyílik a fegyverek  erejét és lőszerkapacitását növelni (ugyanis ez váltotta fel a régi túlmelegedős rendszert, kinek kedvére, kinek kevésbé), továbbá biotikus és tech' képességeink látványos fejlesztésére, illetve az űrhajó számos tulajdonságának javítására, gondolok itt pajzsra, fegyverzetre, és az első rész „hirhedt” Makoját leváltani hivatott bolygó-szkennelés hatékonyságának optimalizálására.

Apropó szkennelés. A makó leváltása nagy mértékben megosztotta a rajongókat, sokan unalmasnak tartották a monoton kocsikázgatást’ a majdnem semmiért, a szinte kihalt, egyhangú bolygók felszínén, sokan pedig, ezzel ellentétben visszasírják, mondván sokszínűvé tette a játékot a gyaloglás-harcolás melletti járművel haladás-harcolás.

Jelen esetben egy, - az űrből vezérelt, és a megfelelő mennyiségű ásványianyagot tartalmazó lelőhelyére kilőtt - bányász szonda áll a rendelkezésünkre, mely a kietlen,olykor cél nélüli bolygókra való landolást gyakorlatilag kiiktatta.

Szkenneléskor egy célkereszt formájú letapogatóval kutathatunk a bolygók felszínén négy különböző anyag után, melyek előfordulását és „koncentrátumát” egy oszcilloszkóp szerű kijelző mutat felénk, a megfelelő mennyiség megtalálásakor pedig indíthatjuk a szondát, amely becsapódva küldi a naftát a fedélzetre.

Ezt a berendezést is fejleszthetjük, amely a szkennelés, azaz az egér mozgásának sebességét növeli.

A kevesebb, „céltalan” landolást a korábbinál jóval több - mellékküldetéssel bíró, és kidolgozottabb,  ugyanakkor valamivel kötöttebb mozgóterű -  bolygóval pótolták a játékban.

A fejlesztők ezt később megtoldották egy szintén ingyenesen beszerezhető kiegészítővel, melyben egy „légpárnás” tankkal oszthatjuk 5 különböző helyszínen és küldetésben az ellent.

Most, hogy általánosságban kiveséztem a játékot, összegezve a tapasztalatokat és élményeket elmondhatom, nem kevés ember tudná határozottan a választ a kérdésre: „melyik 2010 év játéka?”

Kiváló grafika, melyet egy kiváló engine biztosít , már-már „nevetséges” gépigény mellett.

Élvezetes, hosszúnak mondható, habár kissé elhúzott folytatása a történetnek, a harmadik részt kiválóan elővezető befejezéssel , viszonylag sok érdekes újítás és változás, pörgős, izgalmas játékmenet,gyönyörű zenék, röviden; méltó folytatása egy méltán sikeres alkotásnak.

(A trilógia harmadik, egyben befejező epizódja 2011 utolsó negyedévében esedékes)

süti beállítások módosítása