Mióta online játékok léteznek, a virtuális fizetőeszközöket azóta lehet (legálisan vagy illegálisan) valós pénzért megkapni, vagy azokat eladni. Jogos? Etikus? Cikkben erről van szó.

Mostanában többször gondolkodtam azon, hogy vajon mennyire etikus, vagy akár jogszerű az, hogy a virtuális javakat valós pénzre lehet váltani bizonyos játékokban legálisan (vannak illegális módszerek is, de arról majd később).

Vegyük például az Entropia Universe-t, ahol közvetlenül váltható a világ valutája valós pénzre. Az itteni pénznem neve a PED (Project Entropia Dollars), és 10 PED felel meg 1 amerikai $-nak. A virtuális "bankszámlánkon" levő pénzt bármikor átválthatjuk, és elutalhatjuk bármilyen valós bankszámlára, az egyetlen kikötés, hogy a minimum kivétel 1000 PED lehet.

Több, mint 800.000 játékosával és százmillió dollár nagyságrendű virtuális pénzforgalmával, valamint az alkotóknak hozott 100.000 dolláros profitjával az Entropia Universe a világ legnagyobb, virtuális és valós pénzt közvetlenül átváltó helyszíne lett. Hogy jobban érzékeltessem a játékban történő pénzforgalmat, kiemelném a legnagyobb in-game tranzakciót:
Egy virtuális űrkikötő, a Crystal Palace Space Station - mely egyébként elég népszerű játékbeli színtér -, múlt év decemberében 330.000$-ért kelt el (mostani árfolyamon kb. 72600000 Ft: igen, hetvenkétmillió magyar Forint!). De viszonylag gyakoriak a 100.000$-os tranzakciók is, általában egy-egy híresség avatárja az aukció tárgya.

De nézhetnénk akár a Second Life-ot is, ahol tavaly 55.000.000$-t emeltek ki a játékból, PayPal accountokra utalva őket.

Nyilvánvalóan ez a rengeteg pénzmennyiség valahogy megjelent ezekben a játékokban. De mégis mi módon?

Nos, először is a pénzintézetek hamar felfedezték, hogy virtuális terekben is pént kereshetnek, így hamarosan megjelentek a fenti játékokban (is), ahol befektettek, majd lefölözték a profitot. De ez csak az egyik, kisebb része a történetnek.

Ezekben a játékokban dolgozni is lehet, ugyanúgy mint a valós életben. Megvesz az ember bagóért egy földet (szigetet, bármit), felhúz rá egy épületet, és eladja haszonnal. Vagy amit egy élelmes amerkiai úr, bizonyos Dana Moore tesz: esőt árul. Bizony, és megveszik, méghozzá sokan. De termelhetünk is, például fegyvereket, vagy ruhákat. Bármit. Egy-egy jó ötlet általában dollárezreket ér.

Ha jól belegondolunk, akkor nem is kell mást tennünk, mint otthon a kényelmes karosszékben, feltett lábbal, finom hideg sört (vagy meleg teát, kinek hogy) kortyolgatva keressük meg a betevő falatot. Lehetséges? Lehetséges.

Hol ezzel a gond?

Gondoljuk végig. Miért is dolgozunk? Virtuális, azaz, a valós, fizikai világban (hogy kocka kifejezéssel éljek: IRL) ezek a dolgok nem léteznek. Maximum néhány mágnesrészecske máshogy rendeződik egy távoli, ki-tudja-hol fekvő rohadtnagy serverteremben. Ha kikapcsoljuk a monitort, akkor huss, eltűnik (igaz, jó esetben csak a következő bekapcsolásig) a vagyonunk. Arról nem is beszéve, mi történik, hogyha egyszer tényleg elszállnak azok a szerverek.

Ide kapcsolnám még azokat a - többnyire online szerepjátékokat, mint WoW, Aion, Lotro, AoC, WO, stb. -, melyekben tiltva van mindennemű kereskedelem az ingame és valós javak között. Mégis, egész iparágak épültek erre a piacra, ugyanis folyamatosan nő azon játékosok száma, akiknek nincs elég idejük (vagy türelmük), hogy annyit játszanak, amennyivel meg tudnak annyi játékbeli valutát keresni, amit egy-egy nagyon áhított dologra el tudnak költeni.

Emellett pedig megjelentek azon programok, ún. botok is, melyek a játékos nélkül is képesek valamilyen módon pénzt keresni (egy bizonyos helyen őrjáratozva szörnyeket ölni, majd azokat megnyúzni, esetleg halászni, vagy bányászni, stb). És akkor már ott is tartunk, hogy a számítógép önállóan "dolgozik" helyettünk, és ezt a megkeresett pénzt a játékos később alkalomadtán akár valós fizetőeszközre is cserélheti. Itt futunk bele a cikkem elején feltett kérdésre.

Ez semmilyen szempontból nem etikus azon emberekkel szemben (sem), akik a napi robottal keresik meg a kenyerüket. A jogi részéről nem is beszélve (márhogyha azon játékokat vesszük, ahol a bottal való "farmolás", azaz pénzkeresés tiltott, márpedig a legtöbb játékban ez így van), bár ez még nagyon képlékeny dolog, még nem hallottam olyan esetről, hogy valaki börtönbe került volna amiatt, hogy nem megengedett eszközöket használva egy bizonyos játékban valós pénzt keresett.